Gelencsér Gábor főszerkesztő gondolatai a Pannonhalmi Szemle harminckettedik évfolyamának 2024/1. bazilika, ünnep lapszámáról
Többéves hagyományunknak megfelelően első számunk a Pannonhalmi Főapátság éves tematikájához kapcsolódik. Ez idén a Bazilika 800: nyolcszáz esztendeje, hogy Szent Márton monostorának ma is látható szerzetestemplomát helyreállították és ünnepélyesen felszentelték. Rendhagyó nyitószövegünk ezért két költő és egykori diák, a hatvanas, illetve kilencvenes években itt tanuló Marno János és Takács Nándor beszélgetése emlékeikről, az iskola, a tanárok, a monostor és a táj meghatározó élményéről.
A tanulmányok-rovat élén a római katolikus liturgiai gyakorlat templomszenteléséről – amely mindig a szamáriai asszonyról szóló evangéliumi történetet – olvashatunk a szertartást értelmező gondolatokat. Ezt Baán István az ókeresztény kor templomi struktúrájának teológiai szimbolikájáról szóló értekezése követi. A közvetlenül a szám témájához kötődő szöveget egy sajnálatos módon mindig aktuális tárgyú, a folyamatos szembenézés igényét megfogalmazó esszé váltja Hans Zollner jezsuita pszichológus és teológus tollábóla katolikus egyházban történő szexuális visszaélések mentalitástörténetéről. Végül visszatérünk a templomszenteléshez, de immár az ünnep aspektusából: Schell Gergely a családi együttlét kihívásáról beszél számos esetet felidéző, fogalomtisztázó írásában, míg Imre Zoltán a Horthy-korszak nyilvános színházi ünnepségeit tekinti át az 1923-as Madách-centenárium tükrében.
A versrovatunk élén szerkesztőségbizottsági tagunknak, állandó szerzőnknek, Schein Gábornak a költeménye áll, őt ugyancsak visszatérő szerzők, Kelényi Béla és Jász Attila követik, de új(abb) költők bemutatását is feladatunknak érezzük (Gál Ferenc, Dér András).
A Művekről-rovatot szerkesztőbizottságunk másik tagjának, Tóth Sárának a tanulmánya indítja az immár magyarul is olvasható nagy észak-amerikai író, Marilynne Robinson műveiben található keresztelési jelenetek elemzésével. Ezt két képzőművészeti tárgyú írás követi: a pannonhalmi gimnázium igazgatóhelyettese, Barcza István párizsi találkozásukat idézi fel az egykori bencés diákkal, Hollán Sándor festőművésszel, újabb szerkesztőbizottsági tagunk és a gimnázium tanára, Csordás Zoltán pedig Gémes Péter munkásságát értelmezi. Végül a rovatot Zalán Márktól a Szárnyas fejvadász című, immár klasszikus Ridley Scott-film keresztény motívumait vizsgáló tanulmány zárja.
A Figyelőben három fontos könyv, Erich Zenger ellenségzsoltárokról szóló munkájának, Paul Ricœur Vallás, ateizmus, hit címen összeállított kötetének és Fabiny Tamás Júdás-könyvének recenziója olvasható.
A Regula ösvényén-rovat a pannonhalmi főapát, Hortobágyi Cirill elmélkedésével visszatér a bazilika és az ünnep gondolatköréhez.
A számot Hirka Antal naplója zárja a karácsonytól húsvétig ívelő apátsági és gimnáziumi események felidézésével.
Megrendelhető: 9090 Pannonhalma, Vár 1. E-mail: [email protected]
