Pannonhalmi Szemle 2024. XXXII. évf. 3.

1.490 Ft

közöny

„Amikor a fáradtság miatt az érdektelenség környékez meg bennünket, fussunk az ismeret sziklájához«, vegyük kézbe »hárfánkat« (azaz az értelmünket), s az erények által pendítsük meg az ismeret húrjait. Azután legeltessük »juhainkat« ismét a Sínai-hegy alatt, hogy atyáink Istene minket is megszólítson a csipkebokorból, s adja meg nekünk is a kegyelmet, hogy felfogjuk a jelek és csodák értelmét.”

(Evagriosz Pontikosz)

A Pannonhalmi Szemle a Pannonhalmi Főapátság évnegyedes folyóirata. A tematikus számok a filozófia, a teológia, a művészetelmélet és -történet, a pszichológia, a zene és a pedagógia párbeszédét szolgálják. A szerkesztők a témák megválasztásában azokra a kérdésekre figyelnek, amelyek olvasóinkat, a minket körülvevő világot foglalkoztatják. A Pannonhalmi Szemlét szerzetesek és világiak együtt szerkesztik.

Megrendelhető: 9090 Pannonhalma, Vár 1. E-mail: [email protected]
http://www.phszemle.hu

A szám megvásárolható Budapesten
– Írók Boltjában (Andrássy út 45.)
– Új Ember Könyvesboltban (Ferenciek tere 7-8. Kárpátia udvar)

Leírás

A mindennapok keserű tapasztalatától a biblikus távlatokig megnyíló témát Kiss Noémi esszéje vezeti be.
A Tanulmányok-rovat élén hagyományunknak megfelelően biblikus írás áll: Radvánszky Péter a kompasszió határait keresi a Bibliában és a rabbinikus hagyományban. Ezt Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek Linzben, 2017. május 3-án elhangzott előadásának fordítása követi, amely a keresztények helyzetét tekinti át a szekuláris társadalomban. Sik Domonkos a kortárs közönyről értekezik, míg Székely Levente ugyancsak társadalomtudományi tanulmányának címe játékos fordulattal írja le témáját: A selfie nemzedéke vagy a selfish nemzedék. Terenyi Zoltán és Hardy Júlia személyes hangú szövegei egymást kiegészítő módon szólnak a közönnyel szemben a közösségi élmény, s azon belül a kóruséneklés tapasztalatairól.
A rovat végén Szajbély Mihály a Jugoszláviai magyar irodalom – „hol ó hol” – (egyszer volt) című, megjelenés előtt álló kötetének előszavát közöljük.
A hat költő verseit tartalmazó gazdag rovat után, a Művekről élén is tematikus írások állnak. Képes Péter a közöny és istenkeresés motívumát elemzi a Nobel-díjas Jon Fosse Reggel és este, illetve Fehérség című műveiben; Pápai Zsolt pedig a hollywoodi indiánkép anomáliáiról ír Martin Scorsese 2023-ban bemutatott Megfojtott virágok című filmje apropóján. A következő két cikk egy-egy művet vizsgál tanulmányértékű recenzióban: az első Szűcs Teri Visszatért hozzám az emlékezet című könyvét, a másik Erich Zenger négykötetes, a Pannonhalmi Főapátság Bencés Kiadó gondozásában megjelent Zsoltármagyarázatát mutatja be. A rovat végén visszatérő szerzőnk, Ruzsa György megjegyzései olvashatók Usztyugi Szent Prokopij és Usztyugi Szent Ioan ikonjáról, amelynek reprodukciója hátsó belső borítónkon látható.
A Figyelőben aktuális kiállításokról, könyvekről és zenei kiadványról olvashatunk recenziókat.
A tematikus gondolatmenetet Várszegi Asztrik emeritus főapát Regula-meditációja zárja.
Lapunk végén, ahogy mindig, Hirka Antal a Naplóban foglalja össze a monostor és a gimnázium nyári eseményeit.

Kapcsolódó termékek

Népszerű termékek

0
    0
    Kosár tartalma
    Még üres a kosarad!Vissza a webáruházba
      Szállítás kalkulátor