A 2026/3. szám olyan témát jár körül, amely ma különösen aktuális, és így vagy úgy, valamennyinket foglalkoztat.
Nyitó szövegünk XIV. Leó pápa Magnifica humanitas enciklikájának részlete. A szövegben a keresztények ma is kívánatos magatartását a következő mondat foglalja össze: „A remény isteni erénye erősíti őket: értelmet és távlatot ad a megtapasztalt valóságnak.”
A Tanulmányok-rovatban Simon Tamás László biblikus írása, továbbá lapunk szerkesztőbizottsági tagjának, Görföl Tibornak, illetve Gájer Lászlónak a remény helyét a mai keresztény gondolkodásban áttekintő esszéje járja körül a fogalom vallási kontextusát. Figus-Illinyi Rita a remény egzisztenciális értelmezését vizsgálja Viktor E. Frankl gondolkodásában, Sik Domonkos a remény későmodern struktúrái tárja fel, Böcskei Balázs pedig fogalom tömegkulturális megjelenését, hatását veszi fontolóra.
E számunkba is szerepelnie kellett az In memoriam-rovatnak: Várszegi Asztrik emeritus főapát, valamint Barcza István és Csertán Károly, a bencés gimnázium pedagógusai, igazgatóhelyettesek személyes hangú írásukban búcsúznak Nádas Péter írótól, aki az elmúlt években többször vendége volt Pannonhalmának, így őt is személyes szálak fűzték az apátsághoz.
Különösen gazdag a szám versrovata: hat költő tizennégy művét közöljük, köztük egy fordításcsokrot Uwe Kolbétól.
A Művekről-rovatba ezúttal egyetlen tanulmány került, Czétényi Gellért elemzése Esterházy Péter Márk változat című kötetéről.
Annál gazdagabb a Figyelő-rovatunk: kivételesen hat recenziót tartalmaz frissen megjelent tanulmánykötetekről, kortárs irodalmi művekről, valamint Kurtág György műveinek újabb CD-kiadványáról és a róla szóló portréfilmről.
A Regula-meditáció keretében Bokros Márk elmélkedésében tér vissza a száma témája. Írásának címe: A remény iskolái.
A Naplóban a pünkösdtől Nagyboldogasszony ünnepéig terjedő időszak rendi és gimnáziumi eseményeiről olvashatunk bőséges beszámolót.
Megrendelhető: 9090 Pannonhalma, Vár 1. E-mail: kultur@osb.hu
