Fejezetek a lelkiség történetéből I.

500 Ft

Keresztény ókor, romanika, gótikaSöveges Dávid(A névre kattintva további információk érhetők el a szerzőről.)Lapozzon bele!A Fejezetek a lelkiség történetéből 1993-as első megjelenése eseménynek számított a magyar nyelvű teológiai könyvkiadásban. Söveges Dávid könyvének újbóli közreadásával szeretnénk továbbra is elérhetővé tenni ezt a szubjetivitásában is megkapó és iránymutató munkát. Megőriztük a szerző sajátos nyelvezetét, amely – helyenként meglepő fordulataival, mondatfűzésével – a gondolat elválaszthatatlan részét képezi.Azt reméljük, hogy a Fejezetek a lelkiség történetéből Napjaink Teológiája sorozatunkban találja meg igazi szövegkörnyezetét.„Mi tehát a lelkiség? A hit megnyilvánulása az életben. A hit ugyanis nem lehet pusztán belső magatartás, annak kifelé is meg kell nyilvánulnia tetteinkben. A lelkiség, vagyis Isten Lelkének bennünk való élete történetileg alakul, változik.”„A középkor elnevezése – media aetas, aevum medium – a humanistáktól ered. Ők érezték úgy, hogy a klasszikus ókor után most jön egy újjászületés: a reneszánsz, és ami a kettő között volt, az a középkor. Sötét és barbár. A középkor viszont nem érezte magát középnek. Ők Szent Ágoston nyomán úgy érezték, hogy a világ utolsó korszakában élnek, ami Krisztussal kezdődött és a világ végén a paruziában fog véget érni. A keresztény ókor egyenes folytatásának tudták magukat. Elég nehéz is attól megkülönböztetni a lelkiség terén. A világ végét folyton várták, talán másként, mint a keresztény ókor, ahol felhangzott még a Marana ta: Jöjj el, Uram! A középkor inkább félelemmel tekintett előre az ítélet felé.”Bokros Márk beszél Söveges Dávid: Fejezetek a lelkiség történetéből című könyvről

Leírás

Söveges Dávid (1917–1996)

Pannonhalmi bencés szerzetes, magyar–német szakos tanár, teológus és bölcsészdoktor. 1935-ben lépett a rendbe. Teológiai tanulmányait Fribourg-ban folytatta. 1948-tól Tiszaújfalun a bencés nővérek lelkésze volt, akik számára lefordította Szent Benedek Reguláját és összeállította a Magyarázatok Szent Benedek Regulájához című írását. 1950-től Pannonhalmán gimnáziumi tanár, 1956-tól igazgató. 1957-ben letartóztatták és a „demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés” vádjával 2 év börtönre ítélték. 1959-től a főapátsági könyvtár igazgatója, majd 1973-tól magiszter és főiskolai tanár. A pannonhalmi növendékek számára állította össze a Kis bencés rendtörténetet. 1980-ban, a Népek nagy nevelője című gyűjteményes kötetben jelent meg először Szent Benedek Regulájának fordítása Dávid atya tollából, amely azóta számos új kiadást ért meg, és ma is ez számít a mérvadó regulafordításnak magyar nyelven.

Széles műveltsége, teológiai felkészültsége, emberi nyitottsága és nevelői tapasztalata sokak szellemi és spirituális gazdagodását szolgálta mind a szerzetesközösségben, mind pedig tanítványai és barátai körében. Az 1956-os forradalom idején volt a pannonhalmi gimnázium igazgatója. Vezetése alatt a nehéz időkben egyetlen napig sem szünetelt a tanítás. Irodalmár volt, széleskörű műveltségének legjobb bizonyítéka a Fejezetek a lelkiség történetéből című munkája.

A Pannonhalmi Főiskola gondozásában megjelent könyvei:

Magyarázatok Szent Benedek Regulájához, 1996

Isten útja a bencéseken át – Kis bencés rendtörténet, 1996

A Bencés Kiadónál megjelent könyve és fordítása:

Fejezetek a lelkiség történetéből, I–II. kötet, 2007

Szent Benedek Regulája, 2019

Kapcsolódó termékek

Népszerű termékek

0
    0
    Kosár tartalma
    Még üres a kosarad!Vissza a webáruházba
      Szállítás kalkulátor