A második szám témája a szeretet (sor)rendjének sokszor félreértelmezett, a társadalmi-politikai közbeszédben is megjelenő kérdéskörét mutatja be. A nyitószövegben Fabiny Tamás teszi fel az egyszerű alapkérdést, s ad rá igen radikális választ: De ki az én felebarátom?
A Tanulmányok rovatot Michael Seewald nyitja, akinek Változó dogma – A hittételek fejlődése című monográfiája tavaly jelent meg a Bencés Kiadónál. Itt közölt tanulmánya Ferenc pápa tanítását tekinti át a szeretetről a pápai tanítások tükrében. Egyfajta gondolatpárost alkot két, egymást kiegészítő tanulmány: Thomas Eggensperger az Ordo amoris, Heidl György az Ordo caritatis fogalmából indul ki. Schell Gergely pszichológiai, Szegedi Nóra filozófiai, Barcsi Tamás művészetelméleti szempontból közelíti meg a témát.
Művészetelméleti esszé Babarczy Eszter írása is a modernizmus gyökereiről.
Az előző számunkban Hortobágy Cirill főapát úr emlékezett Ferenc pápára, ezúttal Kisnémet Fülöp szerkesztő folytatott hosszabb beszélgetést szerkesztőbizottságunk három tagjával, Nádasdy Ádámmal, Tóta Péter Benedekkel és Tóth Sárával a pápa személyéről és pápaságának eredményeiről.
A Versek rovatban publikáló szerzőink közül Rakovszky Zsuzsa, Villányi László és Jász Attila legújabb kötetéről kritikák is olvashatók a Művekről és a Figyelő rovatban. A Művekről-ben továbbá helyet kap még egy kortárs képzőművészeti kiállítást és egy-egy 18. és 19. századi ikont bemutató elemzés. (Mindkét anyag reprodukcióit belső borítónkon közöljük.)
A Figyelő-rovatban az említett irodalmi recenziók mellett teológiai kötetekről találunk recenziókat.
A Regula ösvényére ezúttal nem bencés szerzőt invitáltunk, hanem Kővári Magdolnát, a szociális testvérek központi előljáróját kértük fel arra, hogy foglalja össze, mit jelent számára a „szeretet rendje” a benedeki regulában.
A Napló a húsvét utáni igen gazdag pannonhalmi eseményekből szemléz.
Megrendelhető: 9090 Pannonhalma, Várkerület 1. E-mail: [email protected]
