Pannonhalmi Szemle 2025 XXXIII/3

1.750 Ft

hím/nem – nő/nem

A Pannonhalmi Szemle új duplaszáma (2025/3.) a Teremtéstörténetnek, a Nő és Férfi tematikának szentel teret.
A folyóirat kortárs magyar és külföldi gondolkodókat, esszéistákat és írókat kért fel,
hogy járják körbe saját kutatási területükön ezt az aktuális és izgalmas témát.
A nők helye a mai teológiában, a női szentek és papság, az alkotmány, a mai női életutak különös fénytörésbe kerülnek.
Szó esik a teremtéstörténet új értelmezéséről, a nemi hierarchia felszámolásáról, de legalábbis szétszálazódásáról.

Leírás

Megjelent a Pannonhalmi Szemle harmincharmadik évfolyamának 2025/3. hím / nem – nő / nem című száma.

 

A harmadik szám témája a férfi–nő kapcsolat kapcsolatát vizsgálja igen sokféle, akár meglepőnek tűnő szempontból – erre hívja fel a figyelmet a játékos formában megfogalmazott cím a lap borítóján. A nyitószöveg rögtön ebben a szellemben készült: Mátyus Melinda Erdélyben szolgáló lelkipásztorként vall igen személyes hangon női hivatásáról, annak sajátos, ritkán szóba kerülő aspektusairól.

A Tanulmányok-rovatot teológiai és biblikus írások indítják: Andrea Grillo a nők és a szolgálat kérdéskörét vizsgálja, Frölich Róbert és Gábor György közösen jegyzett munkája az emberi nemek jelenlétét tekinti át a rabbinikus irodalomban, míg Balázs Gábor ugyanezt a zsidó perspektívából veszi szemügyre. Radvánszki Péter a nők szerepét a zsidó liturgiában, Kókai-Nagy Viktor – a páli levelek nyomán – a gyülekezetben mutatja be. A vallástudományi megközelítést társadalomtudományi követi: Nagy Beáta és Primecz Henriett az anyaság és karrier összefüggéseit taglalja, Réz Anna pedig egy aktuális kérdésen töpreng: milyen erkölcsi ítéletek következnek a tizenötödik Alaptörvény-módosításból?

A tanulmányok sorát történeti írások folytatják. Thomas Marschler a természetes hasonlóság és a szentségi jelentés összefüggéseit tárja fel Bonaventura ordo-teológiájában,

Deák Hedvig Árpád-házi Szent Margit hivatásának kontúrjait vázolja, Gréczi-Zsoldos Enikő a 15–16. század fordulóján élt kevéssé ismert apáca, Soror Katerina munkásságát mutatja be, Erdélyi Gabriella a női hatalom lehetőségeit és korlátait tekinti át a 16. században.

Petneki Áron rövid jegyzete lapunk belső borítóján látható talányos barokk ikonográfiát értelmezi: szakállas nő (Szent Wilgefortis vagy Kümmernis) ábrázolása a kereszten.

A Versek-rovat a magyar szerzők mellett két kortárs ír költő két-két művének fordítását is tartalmazza, akiknek munkásságát a Művekről-rovat első írásában Fekete-Nagy Fanni mutatja be. Ugyancsak a lap témájához kötődik Fábián Annamária esszéje a mai kor Évájáról a Routledge Companion to Eve-kötet kapcsán. A rovatot Darvasi László frissen megjelent Neandervölgyiek I–III. című regényének elemzése zárja Margócsy István tollából.

Ezúttal a Figyelő-rovat is szorosan kapcsolódik a szám témájához, hiszen több recenzió is nőkről szóló, illetve női szerzők munkáit mutatja be, így például Radvánszky Anikó a nyitószöveget jegyző Mátyus Melinda Inkább az enyém című kötetét.

A Regula-meditációt természetesen női szerző, Zátonyi Maura írta, méghozzá Szent Benedek regulájának női olvasatáról.

A lapot szokás szerint a nyár eseményit szemléző Napló zárja.

 

Megrendelhető: 9090 Pannonhalma, Vár 1. E-mail: [email protected]

http://www.phszemle.hu

Kapcsolódó termékek

Népszerű termékek

0
    0
    Kosár tartalma
    Még üres a kosarad!Vissza a webáruházba
      Szállítás kalkulátor