Megjelent a Pannonhalmi Szemle harmincharmadik évfolyamának 2025/4. furcsa gyerek című száma.
A negyedik szám témája szorosan kötődik a bencés rend által Pannonhalmán, illetve Győrött fenntartott gimnáziumokhoz. A lap ezzel is kifejezi kapcsolatát a vallás terén túltekintő, a mindennapok világát érintő, ugyanakkor a Szemle szerkesztőinek, szerzőinek és olvasóinak látóterében megjelenő jelenségekhez – avagy problémákhoz, ahogyan ezt a címbe foglalt jelző is kifejezi.
A nyitószövegünk ezúttal egészen különleges összeállítás. „Az alábbi szövegek – olvasható a bevezetőben – a Pannonhalmi Bencés Gimnázium diákjainak, a Stílusgyakorlatok irodalmi alkotóműhely tagjainak munkái. Arra a felhívásra születtek ezek az írások, hogy milyen alkotói folyamatot indít el bennük, ha a felnőttek azt mondják rájuk és korosztályukra: »furcsa«.” Az összeállításban négy diák prózai munkája, illetve verse kapott helyet.
A Tanulmányok-rovat élén hagyományainknak megfelelően biblikus írás áll: Benyik György Jézus és a Szentcsalád megjelenését az apokrif gyermekségevangéliumokban tekinti át. Ezt követően azonban a téma társadalmi, pedagógiai aspektusai kerülnek sorra. Gloviczki Zoltán magára a „furcsaság” fogalmára, az atipikus gyerekek megítélésére kérdez rá. Elekes Zsuzsanna a fiatalok szerhasználati szokásait és annak lehetséges magyarázatait mutatja be döbbenetes adatokkal alátámasztott tanulmányában. A két írást a téma művészeti tárgyú megközelítései követik: Tészabó Júlia a gyermekhez és a gyermekkorhoz való viszony változatairól néhány „furcsa” képi ábrázolási típus tükrében gondolkodik, Béres Judit pedig a szelf írásának és a terápiás írásnak az alkalmazását mutatja be az irodalomterápiában. A rovatot teológiai szöveg zárja, amely különös módon kapcsolódik a gyerek fogalmához:
Massimo Faggioli az egyházi infantilizmus és szinodális megújulás összefüggéseiről értekezik.
A gazdag, öt szerző nyolc költeményét tartalmazó versrovat után a Művekről-rovatunkat ugyancsak tematikus írások gazdagítják. Vojtek Lili a korai magyar gyermekirodalmat mutatja be, Kovács Eszter gyerekkönyvek illusztrációit vizsgálja (ezekből lapunk belső borítóin mutatunk be színes válogatást). Pápai Zsolt a rendkívül sikeres Kamaszok című minisorozat tartalmi és formai elemzését végzi el, Kovács Petra pedig az ugyancsak a témába vágó magyar játékfilmről Szimler Bálint Fekete pontjáról ír. A rovatot két műelemzés zárja:
Toókos Péter János Kupihár Rebeka A heterók istenéhez című kötetéről, valamint Mártonffy Marcell Miklós Gustav Mahler 2. szimfóniájáról szóló tanulmánya.
A Figyelő-rovatban a Pannonhalmi Főapátság Ösvények és átjárók című időszaki kiállításához fűződő gondolatokat, valamint három könyv- és egy CD-recenziót olvashatunk.
A Regula ösvényén-rovat esetében – a nyitószöveghez hasonlóan – rendhagyóan jártunk el, s nem szerzetest, hanem a pannonhalmi gimnáziumban évek óta tanító pedagógusházaspárt kértünk fel, hogy elmélkedjenek a furcsa gyerekről, pontosabban arról, hogyan is szeressük őket.
A Napló a szerzetesközösség és a gimnázium őszi eseményeit idézi fel.
Megrendelhető: 9090 Pannonhalma, Vár 1. E-mail: [email protected]
Tekintse meg a többi lapszámot is webshopunkban.
